GYIK

Mozaikszó, amely a Sustainable Finance Disclosures Regulation (magyarul: Fenntartható finanszírozásról szóló közzétételi rendelet) rövidítéséből áll össze, vagyis Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről. A rendelet szerint, a piaci szereplőknek a pénzügyi termékeikhez kapcsolódóan közzé kell tenniük a fenntarthatósági információkat is.
A rendelet továbbá elvárja a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók által a fenntarthatósági kockázatoknak a folyamataikba való beépítését és e folyamataik során a fenntarthatóság szempontjából káros hatások figyelembevételét. A rendelet célja mindezekkel, hogy átláthatóbbak, megkülönböztethetőek legyenek a befektetők számára az ESG-jellegű és fenntarthatóságot elősegítő pénzügyi termékek, mint például: a zöld befektetési alapok, életbiztosításokhoz köthető befektetési egységek, önkéntes nyugdíjpénztárak.

A fenntartható befektetés az EU SFDR rendelete szerint lehet:

• „valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés” (pl.: megújuló energia, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, vagy a biológiai sokféleségre vonatkozó tevékenységek),
  vagy
• „valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés” (pl.: egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe, a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések”) is.

Mindemellett a fenntartható befektetéseknek teljesíteniük kell további kritériumokat, azaz a befektetések nem járhatnak a rendeletben (fenti két pontban) felsorolt célkitűzés egyikére tekintve sem jelentős káros hatással, illetve a befektetést befogadó vállalatoknak helyes vállalatirányítási gyakorlatokat kell követniük.

Az ESG - az environmental, social, governance szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó. Az angol kifejezés magyarul: felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételét jelenti. Ezek a szempontok bővebben lehetnek például: üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, energiahatékonyság, hulladékkezelés, tiszta energia; emberi jogok figyelembevétele, nemi, faji, vallási, identitási diszkrimináció elleni küzdelem, társadalmi szerepvállalás, emberi kizsákmányolás, gyerekmunka elleni küzdelem, kiberbiztonság; szervezeti struktúra, üzleti etika, átláthatóság, korrupció elleni küzdelem. Tehát az ESG-befektetések ezeket a szempontokat is érvényesítik a befektetések kiválasztásakor .

Az SDG a sustainable development goals kifejezés kezdőbetűiből képzett mozaikszó. Az angol kifejezések magyarul: fenntartható fejlődési célok. A fenntartható fejlődés az Európai Unióról szóló szerződés egyik alapelve, egyben az EU bel- és külpolitikájának kiemelt célkitűzése. Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje 17 fenntartható fejlődési célt tűzött ki, melyek minden országot – szegény, gazdag és közepes jövedelmű – cselekvésre hívnak fel a jólét előmozdítása és a bolygó védelme érdekében. A célok azon felismerésre alapulnak, hogy a szegénység felszámolásához olyan stratégiákra van szükség, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést, mindemellett az oktatáshoz, az egészséghez, a szociális védelemhez és a munkalehetőségekhez hasonló számos társadalmi problémával foglalkoznak úgy, hogy fellépnek a klímaváltozás ellen és előmozdítják a környezetvédelmet. A 193 ország által 2015-ben egyhangúlag elfogadott 17 cél meghatározza a fejlődés új egyetemes irányát, a célok és a célokhoz kapcsolódó mutatók pedig lehetővé teszik, hogy mérjük az előrehaladást.

Az SFDR rendeletnek megfelelően az európai befektetési alapok három kategóriába eshetnek:

• hagyományos befektetési alapok, melyek nem rendelkeznek fenntarthatósági céllal,
• ESG befektetési alapok, melynek célja a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása („világoszöld”)
• fenntartható befektetési alapok, melyek társadalmi vagy környezeti célkitűzéshez járulnak hozzá fenntartható eszközök révén („sötétzöld”).

Utóbbi két kategória között a legfontosabb különbség, hogy az ESG jellegű alapok – bár rendelkezhetnek fenntartható befektetéssel – alapvetően a kibocsátó vállalatok felelős működését ösztönzik (pl.: gyártósor energiahatékonyságának javítása, munkavállalói bánásmód javítása) azáltal, hogy összemérik a szervezetek környezetre és társadalomra gyakorolt hatását. Így végső soron közvetetten segítik a környezeti és társadalmi célok elérését, a fenntartható alapok pedig fenntartható befektetések révén (pl.: naperőmű-beruházás, körforgásos gazdálkodás) közvetlenebb módon járulnak hozzá például a klímaváltozás mérsékléséhez.

Olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Minél több befektetés esetében veszik figyelembe a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezőket, illetve minél több befektetés valósít meg valódi fenntartható befektetést, annál kevésbé lesz negatív hatással a befektetés értékére a fenntarthatósági kockázat.

A pénzügyi szektorban például a fenntarthatónak mondott befektetési termékek kapcsán merülhet fel a fogalom. Lényege: a környezeti előnyök túlzott kidomborítása, zöld imázs kialakítása, érdemi lépések vagy alátámasztás nélkül.
Gyakori esetei:

• megtévesztő elnevezések (pl.: pénzügyi termék nevében használt zöld jelzők, miközben a termék maga nem zöld),
• szelektív közzétételek (pl.: különböző termékek, szolgáltatások, üzemek, stb. üvegházgáz-kibocsátás ismertetése viszonyítási év nélkül),
• üres „zöld” állítások és üzletpolitikák (pl.: túlzott célkitűzések felállítása, érdemi tevékenységek, mérföldkövek kitűzése nélkül),
• kétes tanúsítványok és címkék (pl.: önkéntes címke használata, harmadik fél által nem megerősített címkék használata),
• félrevezető (vizuális) kommunikáció (pl.: egy energetikai vállalat szélmalmokkal díszíti webhelyét, miközben valójában az általa megtermelt energia 80%-a földgáz alapú),
• releváns összehasonlítások, küszöbértékek és mögöttes feltételezések hiánya (pl.: különböző évhez viszonyított üvegházgáz-kibocsátási adatok összehasonlítása eltérő mértékegységgel).

Fő probléma, hogy a greenwashing tevékenységek megtéveszthetik a fogyasztókat, illetve alááshatják a bizalmat a valóban zöld pénzügyi termékekkel szemben. Minden esetben felhívjuk a felhasználók figyelmét, hogy részletesen tanulmányozzák a befektetési termékek fenntarthatósági jellemzőit!

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról, mely szigorú kritériumokat állapít meg annak eldöntésére, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e, annak megállapítása céljából, hogy egy befektetés környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható . Valamely befektetés környezeti szempontból fenntartható mértékének megállapítása céljából egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból akkor minősül fenntarthatónak, ha lényegesen hozzájárul egy vagy több környezeti célkitűzéshez, miközben nem sérti jelentősen a többi környezeti célkitűzést; a gazdasági tevékenységet a rendeletben megállapított minimális biztosítékokkal összhangban végzik és a gazdasági tevékenység megfelel a rendelet által megszabott úgynevezett technikai vizsgálati kritériumoknak. A környezeti célkitűzések az alábbiak: az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaságra való átállás, a szennyezés megelőzése és csökkentése, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.
A pénzügyi piaci szereplőknek a terméktájékoztatókban meg kell adniuk, hogy amennyiben rendelkeznek fenntartható befektetéssel, úgy ismertetniük kell a Taxonómia rendelet szerinti környezetileg fenntartható befektetések minimális arányát, míg az éves jelentésben ismertetniük kell az erre vonatkozó tényleges arányokat is.

A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy ember életmódja (pl.: közlekedési, étkezési, vásárlási szokásai), egy cég tevékenysége (pl.: gyártási technológiája) vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. A karbonlábnyom az ökológiai lábnyom része, jelentős részét teszi ki annak.
Az ökológiai lábnyom az emberi tevékenység természeti erőforrások iránti igényének lenyomata. Minden emberi tevékenységnek van területigénye – ami lehet szárazföldi és tengeri egyaránt –, ezen területek összességét nevezzük ökológiai lábnyomnak. Értelmezhető egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra egyaránt.

Az éghajlatváltozás olyan globális fenyegetést jelent, amely ellen a világ összes országának egymással együttműködve kell küzdenie. A világ vezetői 2015-ben ambiciózus új célokat fogadtak el az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Ez a "Párizsi Megállapodás", amely a globális felmelegedés korlátozására irányuló cselekvési tervet tartalmazza. Ennek legfontosabb kikötése, hogy az iparosodás előtti mértékhez képest 1,5 Celsius-fokban, de maximum 2 Celsius-fokban határozza meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedést. Az EU összes tagállama megerősítette a megállapodást.

A zöld kötvények a hagyományos kötvényektől elsősorban annyiban különböznek, hogy kimondottan olyan beruházásokat finanszíroznak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye. A zöld kötvényekre vonatkozó nemzetközi sztenderdek alapján a zöld kötvényekből származó források kizárólag a sztenderdek kritériumrendszerének megfelelő, új vagy meglévő zöld projektek részbeni vagy teljes finanszírozására vagy refinanszírozására használhatók fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a zöld kötvény források felhasználhatósága korlátozott, és az adott sztenderdekben meghatározott fenntarthatósági célokra fordítható.

Biztosítói TKM: A hazai piacon 2010 óta alkalmazott Teljes Költségmutató (TKM) segítségével átláthatóvá és összehasonlíthatóvá válnak a megtakarítással kombinált életbiztosítások költségei. A magyar biztosítói piacon megfigyelhetők az eszközalapokhoz tartozó, eltérő vagyonkezelési költségek, amelyek a TKM-be épülve csökkentik az eszközalapok hozamait. A költségek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített kockázatok ellenértékét is. A TKM mutató tehát egy, az ügyfelek érdekeit szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen szám segítségével fejezi ki az adott biztosítás költségeit. A TKM-ről további információt a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján talál: https://mabisz.hu/tkm/, valamint https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/TKM_QA.pdf

A Zöld Pénzügyi Termékkeresőben kereshető érték az eszközalap TKM sávjának számtani átlaga, mivel az eszközalap TKM értékei biztosítási termékenként és futamidőnként változhatnak.

Nyugdíjpénztári TKM: Az önkéntes nyugdíjpénztárak által a kínálatában elérhető megtakarítási jellegű nyugdíjpénztári termékek szintén rendelkeznek teljes költségmutatóval (TKM). Az önkéntes nyugdíjpénztári termékek esetében a költségek levonását követően az ügyfél megtakarításai a pénztár által kialakított befektetési politika szerint kerülnek befektetésre. A pénztárak jelentős részénél az ügyfélnek lehetősége van több eltérő befektetési politikával rendelkező portfólió közül választani. A Magyar Nemzeti Bank TKM kereső weboldalán lehetősége nyílik megtakarítási jellegű életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztárak költségeinek összehasonlítására: https://tkm.mnb.hu/

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében megmutatja, hogy különböző teljesítmény-forgatókönyvek esetén a költségek levonásával, mekkora összeget kaphatunk vissza a biztosítás ajánlott tartási idejének lejártával. Az elérhető hozam a jövőbeli piaci teljesítmény függvénye és biztosítási termékenként változhat. A jövőbeli piaci fejlemények bizonytalanok, és nem jelezhetők pontosan előre.

A Zöld Pénzügyi Termékkeresőben a mérsékelt forgatókönyvre vonatkozó becsült éves átlagos hozamráta sáv számtani átlaga található, a hozam adatokat múltbeli adatok alapján becsülik.